tm_logo.jpg

Feedek

DSC06908.JPG  DSC06865.JPG

DSC06869.JPG  DSC06860.JPGDSC06912.JPG  DSC06862.JPGDSC06906.JPGDSC06892.JPGDSC06901.JPGDSC06885.JPG

Vickivel abban maradtunk még korábban, hogy nem az ő birtokán fogok lakni, mert túl sok már ott a kutya. Neki van hat, ott lakik egy oktató akinek van kettő és még kettő aki örökbefogadásra vár és képzés alatt van és persze ott sétálnak a panziós és képzés alatt levő kutyákkal. (Vickinek ugyanis egy kutyapanziója van, ahol bentlakásos képzést is vállalnak)

Nem is bántam, hogy lesz egy kis saját helyem, ahova elvonulhatok. És tisztább az is, hogy nem szívességből vagyok valahol, hanem fizetek érte.

Itt akinek nagyobb birtoka van és van istállója, általában csinál egy apartmant az istálló felső részébe. Ott lakhatnak a lovakkal dolgozó trénerek vagy a vendégek. Az istállók persze könnyű szerkezetes épületek, de itt nincs is igazi tél. Belülről viszont úgy néznek ki, mint egy frankó kis lakás és minden van bennük. Vicki leszervezte nekem, hogy a barátnője, Susie istálló-apartmanját bérelhetem olcsón. Mint később kiderült, ez nem is egy istálló tetején van, hanem valami fészer, vagy raktár tetején.

Ha akarnám, bemutathatnám úgy is, mintha egy csúcs szuper kecó lenne, meg úgy is, hogy egy félelmetes helyen egy rozoga viskó. Valójában a kettő között van és egy kicsit más is. :)

Susie háza kb. 5 perc sétára van, tőlem nem is látszik, így kicsit olyan, mintha az egész az én birtokom lenne. :) Növényeket termesztenek itt, ezért van jó pár zöldház. Elég vegyes a felszín, van füves rész, tó, erdő, minden. Két ló és Susie kutyái szabadon kószálnak a birtokon. Állítólag vannak hatalmas vaddisznók is néha, meg előfordulnak prérifarkasok, borzok.

Túlzás lenne háznak nevezni amiben lakom, de tekintsünk el ettől. Sajnos ez nincs olyan szépen megcsinálva, mint Vickié, nincs szigetelve, a fém pala tető alatt alszom. Ez akkor necces, ha nagyon hideg van, mert csak elektromos fűtőtestek vannak és állítólag télen azért lemegy 3-4 fokra a hőmérséklet is néha. Nincs függöny se, ami kicsit szigetelne. Ugyan elvileg senki nem jár erre, de azért jobb lenne ha nem lehetne belátni este, ezt sose szerettem.

A tetőre néha potyog valami fa termés. Alattam egy sufni tele cuccal, szeméttel, ott előfordul egy macsek, akit szoktam is etetni. Ha erősen fúj a szél, kicsit recseg az egész épület. Kívül semmi világítás nincs, csak a sötétség. Ezért sötétedés után már nem nagyon sétálunk itt. Az első éjszaka elég para volt itt maradni a semmi közepén, ilyen körülmények között. Ráadásul itt mindenkinek van pisztolya az állatok miatt és hallottunk is lövöldözést a távolból, nem éppen megnyugtató.

Most már az ötödik napja vagyok itt, és meglepően gyorsan feloldódtak bennem a parák. Mondjuk gyúrtam is rá. Allan-től (Vicki férje) kaptam egy nagyon erős feltölthető lámpát, az sokat segít az esti közlekedésben és épp tegnap felfedeztem, hogy van egy kint lámpa az épület szélén, azt fel fogom kapcsolni ha várhatóan este érkezek csak haza.

A magyar téglafalak és ablakok, ajtók, zárak után itt olyan, mintha minden papírból lenne. De  itt mindenki így él. Azért örülök, hogy Peru is itt van. Ilyenkor mindig elmerengek rajta, hogy Peru ugyan nehéz eset és nem éppen olyan, akit bárhova bevinnék, de sokszor egyáltalán nem bánom, hogy ilyen. Vele sokkal jobban biztonságban érzem magam, mint Pákóval. Így a két különböző kutya akár előny is lehet, ha mindig arra építek, aki épp erős az adott dologban. :) Asszem be fogok vállalni ideiglenes kutyát is később. Itt sok a pittszerű kutya, innen származik a fajta ugyebár. Segítek is és nekem se rossz, ha van még egy.

Belülről viszont király a hely! Vickiék szépen kitakarították nekem, telepakolta a fridzsit és mindent előkészített. Annyira jó, hogy volt, aki várt és segített!

Van már tv előfizetésem is, párszáz csatorna. Asszem a tv-ből nagyon sokat lehet tanulni arról, hogy itt hogy működnek a dolgok, de erről majd később írok.

Az első nap elmentünk kiváltani az itteni jogsit, de le kell hozzá tenni a tesztet és a vizsgát. Adtak egy könyvecskét, most az tanulmányozom. Elég vicces, minden sokkal jobban le van butítva, mint nálunk.

Aztán elmentünk telót venni egy közeli kisvárosba. Sokat vacakoltam, hogy mit válasszak. Az iPhone 4-t ingyen adják két éve előfizetéssel, de én sose voltam Apple párti. Két telóra szűkült a választás, egy

DSC06870.JPG

Motorola Razor és a Samsung Galaxy SIII. Az eladó nem volt nagy segítség, otthon sokkal több technikai infót mondanak, segítenek a választásban. Mivel a Galaxy-t nagyon isteníti mindenki, amellett döntöttem. Bár kicsit tartottam tőle, hogy hiányozni fog a rendes billentyűzet. Jó nagy teló, gyönyörű kijelző, gyors software és bővíthető, úgyhogy majd veszek bele egy nagy memória kártyát. $199 volt plusz áfa két éves előfizetéssel. Asszem kicsit olcsóbb, mint otthon….

Az előfizetés havi $40, plusz Vicki tanácsára kértem a havi $7-os biztosítást, így ha elveszik a teló, vagy összetörik, állítólag kapok egy másikat. Ennyiért viszont egész Amerikában ingyen telefonálhatok korlátlanul és korlátlan sms-t is küldhetek. Hát igen, a különbségek. A net is benne van, annak 6 giga a limitje. Egyelőre nem vettem külön mobilnetet, a telómat használom hotspotként. Ha nem válik be, még mindig vehetek. De óvatosan szabad csak költekeznem, mert nem hoztam túl sok pénzt és a fizu is még kétes, hogy mennyi, amíg nem indul be a suli.

20121021_111914.jpg20121021_111857.jpgKaptam hat hónapra kölcsön egy autót is. Allan régi autója, 11 éves. Akkora, mint a ház! Mondjuk itt nagyon sokan közlekednek pick-up-al, de kevés van, ami már ennél is nagyobb. Ezzel már lehet ló szállítót is húzni. Nem tudom mekkora a motor, majd kiderítem. Persze automata és jó traktor hangja van. Pár napja már vezetek, egyedül még csak a Vickiékig meg vissza, ami kb. 6-8 perc. De felügyelettel már voltam városokban is (mondjuk nem Dallas méretűben). Azt hittem nem lesz nagy ügy, hisz már ezer éve vezetek és egy európai nagyváros mindig durvább, de pont a különbségek miatt nagyon is kell a gyakorlás. Például itt a farmoknál mindenki nagy távolságokat megy nagy autókkal, azaz döngetnek rendesen. Viszont az út hullámzik és nem mindig lehet belátni. Amikor kikanyarodik az ember, nem árt gyorsnak lenni, mert ezek az óriás batárok nem gyorsulnak azért egykönnyen. Aztán van itt olyan a városokban, hogy „öngyilkos sáv” – jól hangzik, mi? :) Ezek több sáv széles utakon középen a kanyarodó sávok tulajdonképpen, csak bárki bárhol bemehet-kijöhet és előfordulhat, hogy valaki szembe jön. Na ezt még tanulnom kell használni. Vagy pl. piros lámpánál is lehet jobbra kis ívben fordulni, ha nincs külön tiltva. És persze nem km-ben mérnek hanem mérföldben, vannak más felfestések, elvárások. Van néhány laposabb sportkocsi is, el se tudom képzelni mi marad azokból, ha egy ilyen batárral ütköznek.

Az egyik vezetésnél Vicki elnavigált egy bankhoz, ahol beállítunk egy ilyen sorompószerű dologhoz. Ő nem tudhatta, hogy én nem tudom mi ez, nekem viszont fogalmam se volt. A lényeg, hogy szó szerint csőpostával a kocsiból tudsz beadni csekket (talán pénzt is). Vicces volt, mert én nem láttam, hogy a bankos ott van valahol és lát minket, csak hallottam, hogy valaki beszél, azt hittem automata. Biztos nem néztek hülyének amíg ott szerencsétlenkedtünk. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://norcsii.blog.hu/api/trackback/id/tr984861550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása