A módszer hivatalos leírása itt található: http://www.tukormodszer.hu/index.php/a-modszerrol

De gondoltam megfogalmazom kicsit másképp, kevésbé hivatalosan, hogy nekem mit is jelent a Tükör módszer, mit hozott az életembe, hogyan van jelen.

Alapvetően két dologra bontható:

1. Először is ez egy életszemlélet, amely szerint a környezetünk visszatükrözi viselkedésünket, személyiségünket. Ha változtatni szeretnénk a környezetünkön, magunkban kell kezdeni a változtatást és ez ki fog hatni. Ez független a kutyázástól, és igaz az élet minden területén, emberi kapcsolatokban, munkában, teljesítményben, stb. És épp így igaz a kutyázásban is, hiszen a kutya is tükröt tart elénk. Talán annyiban más a kutya által mutatott kép, hogy a kutya nagyon közel van hozzánk, és nagyon tiszta képet mutat, nem ferdíti el az emberi élet összetettsége, érdekközpontúsága.

Azt hiszem egyszer lesz még Tükör módszer a lovas sportban, és a gyerek nevelésben is és talán más területeken is. Amikor nálunk az emberek megtanulják ezt a szemléletet a kutyázáson keresztül, sokan átterjesztik az élet egyéb területeire és ezáltal nagy élményekben van részük.

Ehhez persze sok önfegyelem, tudatosság kell és legfőképp önkritika. Néha nagyon kemény, nekem például volt már olyan időszakom, amikor úgy éreztem, hogy soha nem leszek „elég jó” és kár is az egészért. Aztán rá kellett jönnöm, hogy az se mindegy, milyen szemszögből, motivációból, beállítottságból nézem a visszajelzéseket. Hajlamos vagyok a kritikákat felnagyítani, a pozitív visszajelzéseket meg elbagatellizálni, elengedni a fülem mellett, így persze, hogy fárasztóvá vált.

Ugyanakkor a kutyaiskolán, a szakmai csoportokban fantasztikus a hangulat és az oldottság azért, mert mindenki eszerint a szemlélet szerint gondolkodik. Nagyon jó érzés, hogy mindenki nyitott, önkritikus, ismerjük egymás erősségeit és gyengeségeit és „tartjuk” egymást.

Ami a kutyáimat illeti, két teljesen különböző kutyám van és más dolgokat is tükröznek vissza nekem. Peru sokkal érzékenyebben reagál arra, ha ideges vagyok, könnyen fel tudjuk egymást húzni. Pákó inkább csendes elvonulással sztrájkol, ha valami nem tetszik neki. Én nagyon hangulat-ember vagyok és könnyen felmegy bennem a pumpa. Meg kellett tanulnom tudatosan állítani az idegállapotomon a kutyák felé, akármi is zúg éppen a fejemben. Leggyakoribb példa, amikor a lakásban kapkodva rohangálok, mert késésben vagyok és valamelyik rosszkor van rossz helyen és én ráüvöltök. Elég egy pillantás tőlük és rögtön elszégyellem magam, kapjak már észbe, ők nem csináltak semmit.

2. A módszer másik nagy összetevője maga a kutyás rész, a szakmai tudnivalók. Három részből áll:

1. Viszony kialakítása ösztönkezeléssel

Leegyszerűsítve ez a kutyával való viszony kialakításáról szól, hogy hogyan legyél te a főnök. Sok helyen sok féle elméletet lehet hallani, nálunk is változott a dolog kommunikációja az utóbbi időben. Már nem mondjuk, hogy falkavezér, lévén mi nem falkában, hanem családban élünk és a kutyát is oda vettük magunkhoz. De a lényeg ugyanaz. Akár csak egy gyereknél, ott is kell tekintély, hogy a szülő irányt mutasson, szabályokat állítson fel, a gyerek szót fogadjon, stb. A kutyánál ugyanez a lényeg. Hiszem, hogy sokkal ártalmasabb, ha a kutya „neveletlen” és azt csinál amit akar. Egy ilyen kutyát nem lehet rendesen sétáltatni, sokkal kötöttebb az élete, a lehetőségei és egy rakás kéretlen felelősséget rakunk rá, amiből ő valójában nem kért.

Ahhoz, hogy elérjük az ideális állapotot, szükségünk lesz a már fent ismertetett Tükör szemlélet elfogadására, azaz a belőlünk induló folyamatok megváltoztatása bennünk kezdődik. Emellett meg kell tanulnunk sok dolgot a kutyákról, hogy hogyan gondolkodnak és főleg hogyan kommunikálnak. Meg kell értenünk, hogy a viselkedésük mit jelent és nem a „ha csóvál, akkor boldog, ha behúzza a fülét, akkor fél” szinten, hanem ennél sokkal mélyebben. Ugyanakkor a kutyák működése és kommunikációja nem bonyolult (eltekintve néhány érdekes kivételtől), a saját kutyánk viselkedését általában nem nehéz kiismerni.

Ha ez már megvan, akkor jöhet a mi részünk, azaz mit jelent az én viselkedésem a kutya számára. Hiába vagyok mérges, ha számára ezt nevetséges formában adom elő. Kutyául kell kommunikálni és hitelesen az ő számára. Ehhez jönnek olyan trükkök, hogy hogyan kell gombnyomásra mérgesnek lenni, ha nem is vagyunk azok, vagy hogyan maradjunk nyugodtak, amikor épp legszívesebben halra cserélnénk kedvencünket….

Nekem két argentin dog kan kutyám van, lehet tippelni, milyen típusú ember vagyok. :) Bár a dolog csalóka lehet, sokszor láttam hatalmas darab, agyontetovált, félelmetes külsejű pasikat, akik képtelen voltak keményen bánni az ő drága kis dogójukkal. Na én nem ilyen vagyok. Nekem azt nem kellett tanulnom, vagy erőltetnem, hogy én góré akarjak lenni a kutyáimnak, az megvolt. Vezető típus vagyok, de meg is teszek érte mindent (remélem), hogy jó vezető legyek, vállalom a felelősséget, a terheket és igyekszem kellően kiegyensúlyozni a mókát a fegyelemmel. Igazság szerint az utóbbi években sokat puhultam, már nekem se esik jól keménykedni a kutyákkal, és mások kutyáit se akarom már kéretlenül megnevelni. Ez jó is, meg nem is. Ez van, öregszem. :)

2. Tanítás klikkerrel

A klikkerrel különleges kapcsolatom van, imádom!! Itt is olyan alapelvekről van szó, ami nem csak a kutyáknál működik, hanem bármilyen élőlénynél. Nagyon sok élőlénnyel klikkereztem már és remélem, hogy még lesz szerencsém tengeri emlősökkel is kipróbálni, az lenne maga a csoda!

A klikkert sokan félreértik, rosszul használják és úgy mondanak véleményt róla. Hiszem, hogy aki egyszer ráérzett arra, amire én, az többet nem teszi le. Nekem az első perctől fogva nagyon tetszett, logikus volt és működött. Fantasztikus volt nézni, ahogy a kutyám értelme kinyílik, látni, hogy hogyan gondolkodik és ezzel egy olyan mélységű kapcsolatot kialakítani vele, amiről nem is álmodtam. Pákóval olyan összhang alakult ki közöttünk, hogy a legapróbb mozdulatokból is értjük egymást és egészen összetett dolgokat is el tudok magyarázni neki. Peruval megéltem a kölyökkori klikkerezés csodáját. Azt hiszem felülmúlhatatlan, látni egy pár hetes kiskutyát komplex viselkedéseket percek alatt megtanulni, lelkesen, magától.

Itt is működik a tükör, ha a kutya valamit nem ért meg, nem őt hibáztatom.

Én azt vallom, hogy egy feladatot jobb többféleképpen is megközelíteni és különböző módokon „magyarázni” a kutyának, úgy könnyebben és tisztábban megérti, mit is várunk tőle. Illetve fontosnak tartom, hogy bizonyos alap feladat típusokat megtanuljon a kutya. Ha van egy komplex repertoárja, akkor utána bármilyen újabb feladatot szinte csak össze kell rakni, mint egy kirakóst, mert a részfeladatokat már ismeri a kutya és más összefüggésben is tudja használni.

Itt is nagyon fontos, hogy értsük a kutya reakcióit, gondolkodását, mit miért csinál. Mindig próbálkozni kell más utakkal, kreatívnak kell lenni! Összetettebb feladatoknál kulcsfontosságú, hogy egészen apró részekre és kritériumokra tudjuk szedni és jó sorrendben, jó súlyozással kell tanítsuk az egyes részeket. Két dologhoz szeretem hasonlítani a tanítást. Egyrészt a főzéshez: kell egy jó recept! Fontos a hozzávalók minősége, mennyisége, mikor adjuk hozzá, mennyi ideig kevergetjük, stb., de kell hozzá némi spontaneitás is, attól lesz különleges. Másrészt a tanítás egy sakkjátszma: te lépsz valamit, amire a kutya lép valamit, megint rajtad a sor és így tovább. Tudni kell alkalmazkodni az aktuális felálláshoz.

(erről írtam is egy könyvet, "Klikk! - Ahogy a kutyák szeretnek tanulni" címmel)

3. A megfelelő életmód biztosítása

A fizikai lefárasztásról már sok kiképző beszél, de szerintünk ez önmagában nem elég. A kutyát szellemileg is le kell kötni és legfőképp ösztönenergiáinak kell utat engednünk.

Azt hiszem az egyik legrosszabb dolog, ha az ember nem szervez olyan programokat a kutyájával, ahol ő „kitombolhatja magát” és együtt töltenek el minőségi időt. Én erre igyekszem nagyon odafigyelni. Perunál kiemelten muszáj is, mert benne túlteng az energia és ha nem hagyom levezetni, akkor máshol talál kiutat magának, aminek én nem örülök annyira. Lovasoktól tanultam a kifejezést, hogy az állat „tele van”. Ez nem egészséges.

A legnagyobb kedvencük az őrző-védő (Tükör módra), de Pákónak sajnos már nem lehet, mert nem bírja a lába, csípője. Nagyon sajnálom, mert szinte semmi nem spannolja fel annyira, mint mikor kilátásba kerül egy kis ŐV, a szíve még nagyon vinné. Ilyenkor általában kap egy nyugdíjas fogást, hagy örüljön.

Mindkét kutya imád úszni, Peru annyira, hogy akár egymagában elúszkál. :) Szinte minden nap megyünk nagyokat sétálni az erdőben, télen szánkón húznak, nyáron görkorin. Az apportjáték is nagy kedvenc, szerencsére elszórakoztatják vele egymást. Kipróbáltuk a mantrailinget is, Peru őstehetség, csak én vagyok lusta hozzá. A lakásban szoktam velük játszani mindenfélét, különösen esős időben jönnek jól a kiszagolva keresős feladatok és hasonlók. És persze ott a klikkerezés, ami mindig jól lefárasztja az agyukat, bár már iszonyú jól bírják az agymunkát. Régebben sokat vizsgáztunk, és még tervezek is. Peru annyira imádja a frizbizést, hogy még azon is filózom, hogy felkészítem egy versenyre egyszer. Meglátjuk. Egy másik újdonság, amit szeretnék kipróbálni, a Triebball, mókásnak tűnik.

Perunál sokkal jobban látszik, hogy az életmód mennyit segít a kutya kiegyensúlyozásában. Szerintem jó dolga van a kutyáimnak. Igyekszem mindent megtenni, hogy egészséges életet éljenek.

Összefoglalva:

Tükör módszer     =    Tükör szemlélet    +     Kutya megértése

(hogy legyen tekintélyem + hogyan taníthatom klikkerrel + milyen a számára egészséges életmód)

A Tükör módszer lényegében azt tűzte ki célul, hogy a gazdik legyenek tudatosak a saját szerepükben a kutyájuk viselkedését illetően. Nem vagyunk egyformák, az életünk, az elvárásaink, a kutyáink sem azok. Nem is arról szól a történet, hogy mindenki kocka alakú kutyákat kell neveljen. Mi oktatók általában akkor vagyunk elégedettek, ha a gazdikat rá tudjuk vezetni a szembesülés rögös útjára és kutyáiknak méltó vezetőivé válnak. Szerintem egy jól nevelt kutyának alapvetően két ismérve van: az egyik, hogy a kutya egészséges, boldog, nem mutat viselkedés zavarokat, a másik, hogy a környezetünket nem zavarjuk kutyánkkal.

A kutyatartási kultúra iszonyatos sebességgel fejlődik hazánkban, de valószínűleg a világ más tájain is. Ez a változás nem mindig jó, sok dologban nem kéne a nyugatot követni, ahol ugyan be lehet vinni a plázákba a kutyákat, de mindenhol pórázon kell sétáltatni és egyre jobban távolodnak el a természetes dolgoktól. A Tükör módszer is folyamatos fejlesztés alatt van, hiszen követni kell a világ változását, és a tudásunk, tapasztalatunk is nő. Én szívem mélyén titkon remélem, hogy egyszer még nagyon híres lesz világszerte és mi magyarok élen fogunk járni a kutyák megértésében. :)