Több, mint két hete itt vagyok. Fura, mert érzésre olyan, mintha már nagyon régóta itt lennék.

Múlt hétvégén egy közeli kisvárosban – ami úgy néz ki mintha egy vadnyugati filmből maradt volna meg – volt egy úgynevezett „Hog Festival”, azaz disznó fesztivál. Nem tudom miért, de a település kötődik a vaddisznókhoz. Vickit is kérték, hogy álljon be a fesztivál menetbe, ő pedig berántott engem is, mondván, a fehérek vaddisznó vadászok. Kirakott egy nagy molinót a kisbuszuk két oldalára, mi előtte sétáltunk a kutyákkal, előttünk két lány táblát tartott, amin az állt angolul: Argentin dogok, a vaddisznóvadász kutyák. Itt nagyon sok a vaddisznó, és kuytákkal is vadásznak rájuk, de a fajta nevét annyira nem ismerik. Mindegy, nagyon tetszettek a népnek. Rájuk adtam az Illés Anitától kapott csúcsszuper Mirror Method-os nyakörveket, magyar zászló alapon (ami hasonlít a mexikóira sajna, mert azt itt jobban ismerik.) A menet nem volt egyszerű, disznónak öltözött emberek, disznónak öltöztetett autók, tömeg, zaj, állatok, Perunak kicsit sok volt. A végállomáson nyomtunk egy spontán trükkshow-t (naná, hogy nem bírtam ki :) ), de aztán menni kellett a kutyasuliba. Kár, hogy nem maradtunk és reklámoztuk a sulit, jó alkalom lett volna. (sajna nincsenek képek, de ha lesznek, felteszem ide)

Idő közben elindult a második csoport is, ott is minden simán ment. Sőt, túl vagyok az első előadáson is. Fura volt a bemutatóra és az előadásra egyedül készülni. Nagyon sajnáltam, hogy nem tudjuk megmutatni, amit otthon, a kutyák sokszínűségét. Szerencsére a két fehér nagyon sok mindent tud, együtt és külön-külön is. Előástam egy régebbi bcs zenét, ami szuper jól össze van vágva és sikerült egy frappáns kis bemutatót csapni asszem. :)

Az előadást sose tartottam korábban, otthon sem. Meg volt kijegyzetelve és videón aznap megnéztem Gábor egy korábbi előadását. Még mindig jókat tudok röhögni a poénokon. :) Ugyanakkor azon filóztam menet közben, hogy mennyire feküdne nekem a szituációk hasonló eljátszása. Ráadásul angolul azért nagyon nehéz ezt így visszaadni. Arra jutottam, hogy nem akarom Gábort utánozni, majd megtalálom a saját stílusom, poénjaim, történeteim. Egész jól is sikerült így elsőre, de azért lesz még jobb is. :)

A suli már elég olajozottan működik. Elkezdtük az oktatói megbeszéléseket is. A módszer ugyanúgy hat, ahogy otthon. Nagyon lelkesek és a gyors fejlődés nagyon megerősít mindenkit a munkában. Különbségek azért vannak, de nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy mik azok. Most még nem is lenne reális, mert vannak oktatók is a csoportban, meg képzett kutyák is.

Nem sokkal az érkezésem után kicsit rosszul érintett mikor kiderült, hogy le kell tennem a helyi jogsihoz a vizsgákat. Hiába vezetek már vagy 16 éve (atyaég!), nem lehet simán a hazait használni, vagy kiváltani egy ittenit. Elsőre gondoltam nem nagy ügy, de aztán ahogy elkezdtem tanulni rá, mégis eléggé aggasztott. Eleve nem métert és kilométert használnak, hanem mérföldet. Persze meg lehet tanulni a számokat, de amikor olyanokat kell tudni, hogy ha egy kocsi ennyivel megy és hirtelen fékez, akkor hány láb múlva áll meg. Ööö… Az ilyeneket csak memorizálni lehet, mert ezekkel a mértékegységekkel nehéz értelmeznem. Még mindig mindent átváltok. De igyekszem megszokni a Farenheitet a Celsius helyett, a fontot a kilogramm helyett, stb.

Sok baromságot is meg kellett tanulni, pl. mennyi bírságra és hány nap elzárásra számíthatsz, ha ezt vagy azt csinálod, először, másodszor, harmadszor. Otthon is kérdeznek ilyen baromságokat?

És a kresz itt nem is olyan logikus, mint nálunk. Nem annyira következetes. Van pl. az előzni tilos, meg komolyan előzni tilos jel. A fehér vonal más, mint a sárga. A folyamatos fehér vonalat csak nem ajánlatos átlépni, a folyamatos sárgát tilos. Ugyanakkor rengeteg olyan szitu van, ahol muszáj vagy. És nagyon sok mindent kiírnak a táblákra szöveggel, mindenre figyelmeztetnek, amik csak elvonják a figyelmet. A sebességhatár pedig néhol percenként változik. És mindezt egy olyan helyen, ahol brutál nagy autókkal dönget mindenki ezerrel, mert nagyok a távok.

De pénteken meglett az írásbeli teszt, elsőre! Juhéj!! Nagyon megkönnyebbültem. Mellettem egy lány háromszor bukta el zsinórban. Én meg néha felröhögtem, mert annyira baromság volt némelyik válasz opció. 76% lett, 70-től van meg. Sokat segítettek a neten található próbatesztek. Ha valakit érdekel, itt nézegetheti: http://driversprep.com/test.php?state=tx

Az jogsi irodában már ismernek, mint a rosszpénzt. :) Egyrészt a vízumom miatt, mert nehezen találták, hogy hogyan kell adminisztrálni. Másrészt láttak a helyi újság címlapján. :) Nem nagy ügy, a Vicki intézte, hogy írjanak rólunk, de azért poén.

Holnap megyek a vezetési tesztre. Amiatt már nem aggódom annyira. A Vicki kocsijával csinálom majd, mert sajáttal kell és az enyém túl nagy. Kell mutatni egy két kocsi közé parkolást, amire itt sosincs szükség, ezért az nehéznek számít. :)

A hétvégén voltunk egy vásárban, amit minden hónap elején tartanak négy napon keresztül. Az egyik lány azt mesélte, hogy ez úgy kezdődött, hogy ilyenkor jöttek a kereskedők a városba a portékájukkal és ilyenkor akasztották az embereket is, ami látványosság volt akkoriban. Onnan maradt meg a hó eleji 4 napos vásár. Hatalmas helyen volt és nagyon vegyes árukkal, árusokkal, iszonyat tömeg. A western hangulatú bútor és design áruk nagyon tetszettek. Nem lenne nehéz berendezni velük egy házat. Az itteni ruhák is eléggé fekszenek nekem. Nem csak a farmer miatt, hanem mert a magas sarkú nem divat. :) Vagány cowboy csizmát mindenhez fel lehet venni, a női ruhákhoz is azt hordják. Mondjuk azoknak van egy kis sarka, de azt még kibírom. Az mondjuk fura volt, hogy a vásárban a felnőttek 90%-a edzőcipőben volt.

Leginkább Veró barátnőm jutott eszembe, aki rendőrként dolgozik is egyszer én is segítettem neki tolvajt fogni. :) Itt nem lenne munkája, senki nem lop, mindent kiraknak, még az ékszereket is lehet próbálgatni, pakolászni. Elég meghökkentő. Én azért még mindig mindenhol zárom a kocsit, privát területeken is, megszokás.

A kutyák most nincsenek toppon. Nem sikerült még kitalálni, hogy hol tudnék velük jókat sétálni. Ahol lakom, ott minden út 10 perc után véget ér. Igaz van egy tó és ott gyakran úsztatom őket, de a nagy hegyi-erdei séták hiányoznak nekik is, nekem is. Kutyákkal is ritkábban találkoznak, de az szerencsére a suliban azért megoldott. A sétákat is oda akarom majd áthelyezni, az órák előtti időpontra, mert az egy hatalmas birtok és ott is vannak tavak. Azt még asszem nem mondtam, hogy itt a fűben van egy növény, ami borzalmas tüskés kis vackokat terem, ami nagyon sérti a kutyák lábát. Ha egybe belelépnek, azonnal sántikálás, míg ki nem vesszük. De kivenni is nagyon óvatosan kell, mert nagyon szúr. Na és ezzel sok nagy placc totál tele van. Pedig látványra szuper lenne a sok zöld rét.

Az etetéssel is küszködünk. Pedig azt hittem itt nagyon egyszerű lesz, mert sok a vad, rengetegen vadásznak és ugye tehénnel is tele a táj. De első körben nem nagyon találtunk semmi kutyáknak szánt húst. Nem adom fel, de időbe fog telni, míg kialakul valami jó. Addig kénytelen vagyok drágább húsokat venni nekik, amiket rendes boltban is lehet kapni. Az első héten kaptak tápot is, asszem emiatt jött vissza Pákó fül problémája és Peru talpának sebesre nyalása. Az őrző-védő is hiányzik a fehéreknek. Nagyon utálom a kutyákat rossz passzban látni, úgyhogy ezekre a dolgokra meg kell találjam a megoldást minél előbb.

Ami talán a legfontosabb, hogy kezd beállni az életritmusom itt. Nem is gondolná az ember, hogy mennyit számít egy jó kis napi rutin. :) Komoly támasz és az most nagyon kell, mert sok a változás, bizonytalanság az életemben.

Az időjárás szokatlanul meleg. Ahhoz képest, hogy pár napig vacogtam éjszaka és ezerrel fűtöttem, mostanában nem tudok aludni a melegtől, be kell kapcsoljam a ventillátorokat (ami majdnem minden lámpához van). Vicki szerint nem ez a szokásos időjárás és jön majd a hűvös, de elég kiszámíthatatlan. Néha egy szál pólóban karácsonyoznak, máskor kabátban. Meglátjuk. Ez a meleg mindenesetre már kicsit túlzás. Nem tudom a nyarat hogy lehet itt elviselni majd.

Sok téma van még a fejemben, amiről majd írok. Azt viszont szeretném leszögezni, hogy ezek az én benyomásaim és nem tükrözik egész Amerikát, csak a helyi viszonyokat. Nagyon más lehet egy másik állam, vagy akár csak egy helyi nagyváros. Senki ne vonjon le messzemenő következtetéseket. :)