tm_logo.jpg

Feedek

Elegem van!!!!! Szegény kutyáim fülével folyton van valami. Állandóan piszkálják, de közben érzékeny, fel-fel sírnak, vagy véresre vakarják. Pákó hasán kiütések, fején időnként rejtélyes kitüremkedések és a hátsó fertályát sokat nyalja. Peru a lábait nyalja véresre-gennyesre. Eddig valahogy nem tulajdonítottam nagy jelentőséget az egésznek és végképp nem tűnt fel, hogy mindez egy dolog miatt lehet főképp: a táplálék allergia miatt. De most besokalltam. Sajnálom szegény kutyáimat és eldöntöttem, hogy háborút indítok az allergiájuk ellen. Hamar rá kellett jönnöm, hogy ez egyben a saját lustaságom legyőzésével történhet csak meg….

Mindig is tudtam, hogy a fehér szőrű kutyák, akárcsak a nagyon világos bőrű emberek, érzékenyebbek a bőrbetegségekre. Perunál ez durvább tünetekkel járt, már egészen kicsi kora óta. Ezért hamar elkezdtem felkutatni azokat a tápokat, amiben nincsen csirke. Merthogy a doki szerint az a legvalószínűbb, hogy arra allergiás. És a kálvária ezzel elkezdődött…

 … mert sokszor egy bárányos-rizses tápban is van csirke, meg különben is, nem is a csirke a fő para, hanem a gabona (a csirke csak azért, mert azzal etetik). Tehát gabona és csirkementes táp kéne. A csomagoláson fél infók, lefelejtett adatok és még sorolhatnám. Én ehhez nem értek, csak azt tudom, hogy hiába veszek nekik prémium tápot, ami elvileg allergiás kutyáknak szól (és már több félét kipróbáltam), mindig van valami bajuk. Az is lehet, hogy Pákó erős szőrhullása is emiatt van a kezdetek óta. Olyat is hallottam, hogy egyes tápoktól a pigmentek is erősödhetnek, lehet Puki ezért lett ennyire pöttyös…

A rendszerünkben gyakran elhangzik az ideológia, hogy a kutya régen is az emberi maradékon élt, ma is azon kéne tartani. Van aki szerint ez azért nem igaz, mert ma másfajta ételeket eszünk, és így a maradék is más (túl finomított, tartósított, stb.) A másik favorit a nyers hússal etetés, amiről nemrégiben olvastam is egy cikket. Ugrás a netre és keresgélés órákon át. Mert azt eldöntöttem, hogy ezen muszáj változtatnom. Új dolgokban, ahol sok az ellentmondás, vita, mindig az a legnehezebb, hogy az ember egy olyan forrást találjon, amit hitelesnek tart. Mert mindig, mindennek vannak ellenzői, ellen érvei...

Szerencsémre találtam egy olyan magyar blogot, ami a nyers etetést pártolja és elég átfogóan ír a dologról, íme: http://kutyakonyha.blogspot.hu/2011/02/ne-fozzunk-adjuk-nyersen.html

Amerikában és Ausztráliában BARF néven indult egy mozgalom, ami a nyers etetésről szól. Ott már lehet is kapni fagyasztott, vagy szárított húsokat, illetve menüket a kutyáknak. Nekik is van honlapjuk: http://www.barfworld.com/html/learn_more/Learning_directory.shtml

Aztán felfedeztem, hogy van egy magyar könyv a kutya etetéséről, másnap be is szereztem és már el is kezdtem olvasni. A címe: Mit egyen a kutyám? (Dr. Fodor Kinga) Erről még nem tudok nyilatkozni. Annyit már látok, hogy ez nem pont ugyanebben az irányzatban íródott, de majd ha elolvastam, akkor beszámolok a tapasztalatokról.

A kutyakonyhás blog szerint egy koplaló nappal kell kezdeni a váltást, így szegény fehérek hiába toporogtak nekem szombat este, hogy már ennének, elmaradt a lakoma. Másnap reggel irány a piac. Nagy eltökéltséggel mentem. Vennem kell valami húst, ami nem csirke, rizst, merthogy gabonát nem kaphatnak és zöldséget, gyümölcsöt. Az alap infók kb. úgy szóltak, hogy a kutya testtömegének 2%-át kell kapja, annak 70% hús, kevés csonttal, 15% gabona/rizs, 15% pedig nyers zöldség gyümölcs. Nem tudom mikor számoltam utoljára számológéppel, olyan gimis feeling volt, ahogy próbáltam összerakni, hogy akkor miből mennyi is kéne.

Tudni kell, hogy én magam nem vagyok egy nagy kajás. Mondhatni minimál-evő vagyok, anyukám nagy bánatára. Nálam a top kaja kb. a rántott csirke, krumplipüré, tejfölös ubisali és palacsinta desszertnek. Nem is értem, mi értelme van flancos kajákat csinálni, a legtöbbjét megkóstolni se vagyok hajlandó. Ennek hatására a főzés se lett a szenvedélyem, hiszen nem volt szükségem beletanulni. Az alapokat persze meg tudom csinálni, de az nem nagy ügy. Egy időben a süti sütést már-már mesterfokra vittem, de mivel a család nem igazán édesszájú, azzal is leálltam egy idő után. A mai életemben kissé időpocsékolásnak élem meg a vásárlással, főzéssel, mosogatással járó pepecselést, de ha egyszer lesz gyerekem, biztos máshogy állok majd hozzá.

Szóval piac. Tömeg. Egyébként jó feeling, mindig is szerettem piacra járni. Mondjuk a húsos pultoknál kicsit öklendezem és úgy nehéz a hentesre mosolyogva rendelni. Aztán kezdem konstatálni, hogy ez a piac nem éppen a csirkeallergiás kutyáknak árul húsféléket. Ami nem csirke, az rohadt drága. Alapvetően marha alkatrészekre utaztam, de sehol nem láttam. Maradt a sertés, amit meg kell főzni, szóval nem az igazi, de a semminél jobb. Este már kell valamit adjak a kutyáknak enni. Az olyan húsféléket pláne utálom, ahol még látszik, hogy az állat melyik része volt. A végén vettem disznó lábat, meg valami másik húsos csontot, mert csont nélkülit nem láttam egyáltalán. Zöldség-gyümölcs kategóriában almát és répát vásároltam. Majd meg szakadtam, olyan nehéz volt az egész. Hazavittem, hűtőbe be, aztán mentünk frizbi versenyt nézni.

Este értünk haza, akkor kezdtem el főzőcskézni. Nem épp a legjobb mulatság. Közben további matekozás, méricskélés a mérleggel. Kutyák már nagyon várták a kaját két nap után, de még hűlnie kellett. Az almát és a répát elkezdtem lereszelni, de hamar rájöttem, hogy a botmixer sokkal jobb erre a célra. Végre megkapták az új menüt. A lelkesedéssel nem volt gond, de a malac lábakat nagyon nehezen csámcsogták el. Persze közben körbetolták ötször a konyhakövön. Miközben néztem, ahogy szépen zsírozzák össze az egész konyhát, meg szórják a rizs darabokat mindenfelé, azon filóztam, hogy vajon erre mi a fenét fogok kitalálni, mert ezt így nagyon nem lesz pálya! (asszem csontokat lent fognak kapni a ház mellett)P1170731.JPG

Éjszaka arra ébredtem, hogy Pákó nyüszög az ajtónál, le akar menni. Hát persze, ha csontosat esznek, akkor egész más a széklet ürítési ritmus, forma és egyebek (és akkor még elő se jöttek a visszahányt csontdarabo). Félálomban, pizsiben, a ház tövében, amíg rájuk vártam azon töprengtem, hogy lehet nem elég nagy elhatározással indultam ebbe a háborúba, mert legszívesebben már holnap bedobnám a törölközőt. De „szerencsére” annyira vakarta a fülét mindkét kutya másnap, hogy teljesen ellegyezgettem a kétkedés és bizonytalanság felhőit. Muszáj végigcsinálnom, miattuk. Biztos csak a kezdet ilyen nehéz és később könnyebb lesz, megszokom majd.

A táp legnagyobb előnye a kényelem. De az iszonyatosan nagy előny! Hasonlítsuk csak össze:

Táppal etetés: egy hónapban egyszer egy zsák felcipelése (ha nem a futár hozza fel), esténként két pohár merítése/kutyánként, kis víz, „tied”

Házi etetés: heti bevásárlás (hol, mit, mennyiért, stb.), matekozás, porciózás, lefőzés, fagyasztás/olvasztás, mosogatás (a kutya edényét is gyakrabban kell), zöldség-gyümölcs aprítás, rizs főzés, „tied”, takarítás, új életritmusra átállás az új ürítési szokások szerint és kitalálni, hogy mi lehet a „jutalomfalat” a munkánál, azt is preparálni

Asszem érthető, miért etetnek többen táppal. De én ki kell bírjam legalább pár hétig, hogy kipróbáljam a házi etetést. Meg akkor tudom tesztelni, hogy mire allergiásak tényleg. Mondjuk, ha nyers hússal etetnék, akkor nem kéne főzni és mosogatni, ez csábító gondolat.

Viszont a nyers hús ebben a nyári melegben nagyon hamar romlik. Ha fagyasztom, akkor meg reggelente kivenni, stb.

Van aki azt mondja, hogy ha olyan húst tudunk csak adni a kutyának, amit tápszerrel, mesterségesen neveltek fel gyorsítva, akkor az se lesz különb a tápnál. Nem tudom. Mindenesetre nagyon rossz belegondolni, hogy mi emberek is mennyi olyan dolgot eszünk meg, amit nem kéne. Ezt a gondolatot inkább el is engedem…

Hát, itt tartunk most. Később beszámolok a további tapasztalatokról, élményekről. Addig is, ha valaki tud olyan hús beszerzési forrást, ahol olcsón lehet kutyáknak húst venni (nem csirkét), akkor kérem ossza meg velem. Köszi. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://norcsii.blog.hu/api/trackback/id/tr554598651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bikmakanyu 2012.06.21. 11:28:39

Szia,
sajnos az allergiából az egyik labinknak is kijutott: viszketés, vakarózás véresre, orrfolyás, kiütések a hason, fülváladékozás... Gyógyszerek terén sok választás nincs, prednisolon, de hát az mégiscsak szteroid. A mi stratégiánk a következő:
- végre találtunk egy tápot, ami csodát tett, www.kutyamania.hu/spd/TF2103/Trainer_Fitness_Adult_Medium_Maxi_FishMaizeOil
Kiütések eltűntek, vakarózás minimális, fül tiszta és nem büdös és naponta egyszer van széklete. Ebben a tápban a halolajon kívül nincs hús és nem utolsó sorban megfizethető.
- az allergiás tünetei alapján kikerestem az ennek megfelelő homeopátiás (emberi) bogyót és azt keverem a kajájába
- ha elkezd virágozni a parlagfű, akkor már sajnos csak a prednisolon marad...

Véleményem szerint akkor juthatsz csak jó minőségű húshoz, ha a szomszédod tartja és vágja az állatot és tudod, hogy mivel eteti. Lehet, hogy a kutyáknak hús kell, de vannak kivételek, az allergiás labink imádja a zöldségeket, gyümölcsöket és hús nélkül is tele van energiával.

Jobbulást és egészséget kívánok Nektek!